Kipróbáltuk milyen robogóval száguldani a határban, földúton, igazi Kusturica feeling kapott el, de még milyen vagány!
Szétnéztünk Timivel a környéken, sétáltunk a friss levegőn, szél fújt, Nap sütött, madarak csiripeltek, néhányan még szüreteltek, mások a diót verték a fáról, mindenki elfoglalta magát őszi teendőivel. Érdekes kis mesterséges halastó partjára értünk, közelében egy fűvel benőtt bulldozer, hirtelen a Stalker zónája villant be. És mily szép látványt nyújtott a tavirózsa, mely egyben egy ősi szimbólum, mocsárban (anyagi világ - illúzió) gyökerező, felfele kúszó szárral (kundalini) a tópart felszínén nyíló virággal (sahasrara - valóság).
Szalárdon a szüreti bálosok táncot jártak az út különböző szakaszain, majd felpattantak szekereikre s tovább haladtak. Ha jól sejtem bejárták Szalárdot és Szentimrét, az esti bált pedig Szalárdon tartották.
Közel nagymamám kertjéhez pedig az egyik szomszéd fiú 2 kisebb cross motoros ugratót fabrikált, elég vicces, meglestük miként szórakoznak, hogy ugratnak, de még egy esés tanui is lehettünk. A kertben nagyszerűen lehet meditálni, könnyedén el lehet mélyülni, fantasztikus hallani a távoli tyúkok kotkodácsolását, a madarak reppenését, a száraz kórók zörgését a szélben, mindezt egyszerre, egyidőben, a háttérben, a gondolatnélküliségben.
"Lótusz szirmába hull a világ,
rizsszemből nyílik a távolság.
Egyet lépsz: a végtelenben jársz,
tízezret lépsz: csak egy helyben állsz."
(Su-La-Ce - Az ifjú Lin-csi vándorlásai)
rizsszemből nyílik a távolság.
Egyet lépsz: a végtelenben jársz,
tízezret lépsz: csak egy helyben állsz."
(Su-La-Ce - Az ifjú Lin-csi vándorlásai)
Képekhez katt >>ide<<
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése