/ Maya /
Elég sok félreértés kering a keleti filozófiákban emlegetett illúzióról (maya) a nyugati világban és e fogalmat egyesek képesek teljesen elferdíteni, hamisan értelmezni. Igyekszem személyes véleményemet erről megosztani, remélem segítségedre lesz és idővel pedig hasznos a mindennapokban.
Ahhoz hogy ezt a témát könnyebben meg lehessen érteni, szükséges néhány szót írni a finomrendszerről, arról a nem látható testről, amivel mindenki rendelkezik és megszületik, nem megyek bele a részletekbe, de az energiapályákról szó lesz, mivel ezek működésének eredményeképp jelenhet meg maga az illúzió.
Baloldali energiacsatorna (Ida Nadi): kékkel rajzolt, ez a múlthoz kötődik, az érzelmekhez, vágyakhoz, aki ezt a csatornát túlzottan használja hajlamos az érzelgősségre, ábrándozásra, letargiára, panaszkodásra és akár depressziós tünetei is lehetnek. Ez a csatorna a Szuperegoban végződik, a jobb oldali agyféltekben egy lebenyként, ami lufiként felpuffadhat ha túl sok az elvárás, kondíció, berögződés.
Jobboldali energiacsatorna (Pingala Nadi): sárgával ábrázolt, jövőhöz kötődik, a tervezéshez, cselekvéshez, aki ezt a csatorát használja inkább hajlamos érzelmileg elfásulni, irányítani és dominálni másokat, szélsőséges esetben eluralkodhat az akarás és a mániákus természet. Ez a csatorna az Egoban végződik, a bal agyféltekben, túlzott jobboldali aktivitással felpuffadhat. Ezen emberek általában időhiányban szenvednek.
Középső energiacsatorna (Shushumna Nadi): fehérrel jelzett, a jelen, az egyensúly és a spirituális fejlődés kötődik hozzá.
Az illúziót a jobboldali és a baloldali energiacsatorna szüli mint az Ego és Szuperego játékát, ennek köszönhető a fanatizmus és a materializmus, ami elhiteti az emberekkel azt, hogy ami szemmel nem látható nem is létezik, a vágyak és az akarás teljesen elvakítja az egyént, elfordítja önmagától, a tiszta lélektől, a valódi lényétől aggódást, nyugtalanságot és akár félelmet keltve. Sahaj szempontból ezt nevezik "hamis azonosulásnak", ekkor a figyelem csak a külső dolgokra irányul, az egyén csak ezekkel a külső dolgokkal azonosul (pl. munkahelyi, családi, hétköznapi óhajok vagy sóhajok), mindazon gondolatokkal és vágyakkal, amiket ezek gerjesztenek.
- Mit tesz majd ezzel a fával is az emberi lelemény, ha egyszer kitalálja mire használhatja? Mit tesz majd az egész földi világgal, ha egyszer rájön, milyen könnyen hatalma alá hajthatja? S mivel kevésbé boldogul az égivel, a túlpartival, az ostoba, vak és akarnok elme célba veszi majd magának a gyönge és védtelen anyagot. Minden ötlet, minden elképzelés, mellyel birtokába veszi a külső világot, önmagától fordítja el az embert. Minden művelet, mellyel az anyagi világban merül el, egy lépéssel távolabb viszi égi lényegétől. Lelemények, ügyességek, találmányok, mindez nem egyébb, mint megfeledkezés saját szívünkről – döbbent rá a leányka-begóniát csodálva Lin-csi. Nem mozdult, lélegzetét is visszafojtotta.
(Su-La-Ce - Az ifjú Lin-csi vándorlásai)
Önmegvalósulás alkalmával (és a további meditációkban), a Kundalini emelkedésével a Void megtelik vibrációval és abban a pillanatban érezhető egy kiteljesedés ezen a szinten, egy megelégedés, az az állapot, amikor nincs szükség abszolút semmire, hisz jól érzi magát az ember a saját bőrében. Ekkor spontán kezd megalapozódni az erényesség, a dharma. Csakis erre épülhet az elvárások nélküli szeretet, ami megadja a jelen érzetét, a kiteljesedést, önmagunk és a gondoskodó anyai szeretet simogatásának érzetét, ez pedig a valóság. A valóságban, a jelenben, a tárgyak és az anyagi sík nem váltanak ki vágyakat, sem gondolatokat, minden az, ami, sem több, sem kevesebb: egy CD korong csak egy CD korong, nem indít be pl. olyan gondolatokat, hogy mi van rajta, adat vagy zene, milyen márkájú, ki a gyártó stb..
A jelenben nincs helye felesleges gondolkodásnak, akarásnak, sem elszálltságnak vagy ábrándozásnak, csak puszta elégedettségnek, együttérzésnek és éberségnek. A kettős (duál) világ, amely ellentétekre és megkülönböztetésre épül (jó-rossz, fekete-fehér) kezd szétmálni.
További olvasmányt az Adiguru weboldalon találhatsz arról, hogy milyen térség kötődik az illúzióhoz, és a valósághoz egyaránt. Elmélet pedig gyakorlat nélkül sokat nem ér, figyeld meg miként bukkan a felszínre a valóság egy rövid meditáció alkalmával.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése