Hatalmas lelkesedés töltött el, amikor megtudtam Kolozsváron megszerveznek egy olyan fesztivált (ONGfest), ahol különböző szervezetek sorakoznak fel a civil szférából. Egyből jött is az ötlet, hogy érdemes lenne egy sahaja jógás meditációs sátorral nekünk is részt venni, ami természetesen össze is jött.
Múlt hétvégén éreztem a kolozsvári levegőben egy érdekes, kellemes változást, a szabadság örömét és illatát, végre annyi év után sikerült szabadtéri sátrat kapnunk a város szívében, közvetlen emberek környezetében. A rendezők szépen kettéválasztották a civil szervezeteket két táborra, a kézművesek és más árusok egy másik utcában voltak, míg az egyetemista, irodalmi, színészi, no meg a meditációs képviselet a Karolina téren foglaltak állást.
A kis "színpadon" folytak a kulturális események: bábszínház, indiai tánc, különféle bemutatók, sorsolások, sőt még egy sahaj koncert is lezajlott, klasszikus indiai zenét, bhajan dalokat játszva. Nagyon megleptek a zenészek, év elején, amikor megalakult a zenekar még én is igyekeztem ritmushangszerrel kísérni, de az idő nem engedte meg számomra a folytatást. Azóta nagyon sokat fejlődtek, szépen adják elő a dícsőítő dalokat, érződik a magabiztosság megjelenése és az odaadás.
Érdekesen telt az idő, számomra nem is az volt a lényeg, hogy most hány ember meditál, hányan kapják meg az önmegvalósulást, hanem az, hogy valami finomszinten teljesen megváltozott. Részben az is, hogy a sahaja jóga többé nem egy zárt kör; az a választófal ami eddig volt (a tipikus "mi és ők" felfogás), kezd szétmálni és értelmét veszíti lassan.
Az emberek egyre nyíltabbak, nagyon örülök, hogy a szomszédos civil sátrak néhány tagjával megismerkedtünk, jókat nevettünk, viccelődtünk, meditáltunk, és lehet a közeljövőben sikerül közös akciókat, megjelenéseket is szerveznünk. Ilyen szervezet például az ASSC és az Életfa Egyesület.
Egyik alkalommal, amikor szétnéztem a sátrak között, összefutottam egy zilahi ismerősömmel, aki egy "maszek" színjátszócsoport, a Váróterem Projekt tagja. Mivel már a nap vége felé jártunk, eléggé el volt fáradva, ezért egy rövid meditációval és beszélgetéssel segítettük ki egymást, majd pedig az egyik kolléganője is hasonlóképp megpihent a meditáció kellemes állapotában.
Összességében teljesen más élményt nyújtott ez a fesztivál mindannyiunknak, mint egy ezoterikus kiállításon vagy egy egészségnapokon való részvétel, ami a lakosság egy szűkebb körének szól. Egyre érezhetőbb a kommunikáció és a nyíltság fontossága, valamilyen szinten mindannyian kapcsolatban állunk egymással, ennek a felfedezése kellemes érzést ültet el az ember szívében.
Képekhez kattints >>ide<<
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése