Permakultúra

A permakultúra egy elég tág fogalom, meghatározása személyre szabott. Az ausztrál származású Bill Mollison fejlesztette ki David Holmgren segítségével a 70-es évek elején és nevezte el a permanent agriculture (állandó vagy önfenntartó gazdálkodás) összevonásából.

Mivel a kollektív tudattalannal többen is kapcsolatban vagyunk, ígyhát a permakultúra is párhuzamosan látott napvilágot Ausztráliában (Mollison), Japánban (Masanobu Fukuoka) illetve Ausztriában (Sepp Holzer). A három úttörő annak idején (60-as, 70-es években) mit sem tudott egymásról és mégis ugyanazon elv alapján vezették farmjukat és jegyezték le kutatásaik eredményét.

A permakultúra nemcsak technikailag tér el a hagyományos monokultúrától, melyben nagy területen csak egy fajta növényt termesztenek, hanem számos etikai és tervezési elvben is, melyek alapján nagyon széles területet fed le a mindennapi életben.

permakultúra virág

Néhány Apalelv

Építkezés: természetes anyagokból épített házak, napkollektorok, vízgyűjtés és tárolás

Eszközök és technológiák: újrahasznosítás, kézi szerszámok, szélturbinák, energiatárolás, organikus üzemanyag

Kultúra és oktatás: otthon tanulás, Waldorf oktatás, ökológia

Egészség és spiritualitás (jólét): anyatejes szoptatás, természetgyógyászat (gyógynövények), test-lélek-elme egyensúlya, meditáció

Pénzügyek: Fair Share, Fair Trade, CSA, WWOOF

Közösség irányítása: szövetkezet, ökofalu, helyi konszenzus

Gondozás és tenyésztés: biokert, erdőkert, vízkultúra, szekvenciális tenyésztés

Dióhélyban: közelebb és együtt a természettel, valamint a környezettel.

Az elmélet nagyon szép, viszont a gyakorlatban csak irányelvekként szolgálnak, melyek segítségével telkünkre olyan perspektívából tekinthetünk, amire nem is gondoltunk volna azelőtt. Kivitelezése pedig tőlünk függ és a természettől, azért nem árt megjegyezni, hogy összhangban dolgozunk vele, ígyhát ne erőltessük rá személyes vágyainkat, ha nem azt adja vissza, amit elvárnánk tőle. A gaznak is megvan a saját, fontos szerepe.

Permakultúrás mondás: A gond maga a megoldás. (The problem is the solution.)

Környék
Vegyük figyelembe merre van észak, onnan jön a hideg. Figyeljük meg melyik irányból fúj a szél és mikor. A nap területünket mennyi ideig melegíti a négy évszakban. Kik a szomszédok és milyen mezőgazdaságot folytatnak, sokszor alkalmazkodni kell másokhoz. Dombos részeken tárjuk föl a magasságot, dölési szöget, kulcspontokat (átmenet domborúból homorúba) és kulcsvonalakat (lásd az alábbi videot: víztárolás és öntözésnél fontos). Milyen növények, állatok, rovarok honosak.

Talaj és föld
Ajánlatos talajmintát venni és megtudni a minőséget valamint az összetevőket (N, C, H, O, P stb), továbbá a textúráját (homok-vályog-agyag arányait). A fagypont mélysége is fontos tényező főleg építkezés szempontjából.
A permakultúrában jelentősen kevesebbet avatkozunk be a talajba, a föld megdolgozása (ásás, kapálás) helyett inkább a gondozáson van a hangsúly, vagyis a talaj helyreállításán. Ezt segíti a mulcsozás, komposzt, mely humusztakarót képez. Ezzel a természetes módszerrel megpuhul a föld, termékenyebbé válik, véd a fagytól és az erős naptól, mikroorganizmusok is kedvelik és a gaz is kevésbé fogan meg benne.

Mondás: Ne az ültetvényt tápláld, hanem a talajt!

Víz és tárolás
A víz az egyik legfontosabb erőforrás a permakultúrában. Ezért vizet mindenhonnan gyűjtsünk, ahonnan csak lehet: háztetőről az esővizet, forrásvizet, kútvizet, domboldalról lefolyó vizet és tároljuk amiben csak lehet: hordók, medence, gödrök, természetes tárolók. Vízre mindig szükség van és jó mindenre felkészülni, például száraz időszakra is, nem ajánlott egyetlen vízforrásra támaszkodni -> a redundancia javasolt. Ez egyben pénzmegtakarítást is eredményezhet. Jó odafigyelni az öntözőrendszerekre, pl. apróbb árkokat ásni a kontűrvonalak mentén a veteményesbe, gyümölcsösbe, melyeket egy magaslati medencéből töltünk fel.