Múlt hétvégét Csomakőrösön töltöttem, ahol a házigazda, Árpi, nemcsak hogy kedves és vendégszerető ember, hanem amikor elkapja az ihlet biza verseket is ír magyar illetve román nyelven, nagyon ügyesen és játékosan forgatja a szavakat megtartva az egyszerűséget, a könnyedséget. Íme egy verse, ami nemcsak Csomakőrösről szól, hanem Csoma Sándor emlékére íródott.
Kicsi falu Csomakőrös
Tóth Árpád verse
Kicsi falu Csomakőrös,
télen azért elég hűvös,
zöldellnek az erdők hátul,
jó szívünknek a rét tárul.
Rég elment a Csoma Sándor,
nem is került olyan vándor,
olyan messze hogy elmenjen,
a nagy hírre hogy szert tegyen.
Ha messze is van sírod még,
emléked a szívünkben ég.
A föld ahol tested pihen
az is szent, mint nálunk itten.
Erős hidat építettél,
országokat segítettél,
zord időkben ember voltál,
senkinek sem panaszkodtál.
A fenyvesektől tanultad,
hogy jövőd és székely múltad
gerincességen alapszik,
tudásod ezen gyarapszik.
A faluból a hegyeket
látjuk, hogy állják a helyüket.
A fenyvesek nőnek, nőnek szépen,
te is láttad nagyon régen.
Idők próbáját a neved
kiállta, ez volt a terved.
Hiába vagy távol tőlünk,
emlékeddel vele élünk.
A következő bejegyzésben kicsikét másabb, mondhatni sahaj verseivel ismerkedhetsz meg.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése