A végtelen történet

/ Tedd azt, amit akarsz /

Képzelj el egy olyan világot, melyben csak a fantáziád szabhat határokat, egész addig amíg egy olyan varázserejű medál csüng a nyakadban, mely minden hatalmat megad neked. Teremteni tudsz, pusztítani, átalakítani, kényed-kedved szerint.

Részben erről szól Michael Ende - A végtelen történet című fantáziakönyve.

Gyerekkoromban láttam egy mesefilmet, melynek nem jegyeztem meg a címét, de olyan érzéseket keltett bennem, melyek mélyen belém ivódtak. Mondhatni átizgultam az egészet, féltem, örültem és egy jellegzetes kép maradt meg bennem, egy fehér, kutyafejű, beszélő óriássárkány. A többit elfelejtettem!

Ezelőtt több mint egy évvel, amikor Buci bácsi meglátogatott minket feleségével, Dianaval, szóba kerültek az olvasmányok is. Ekkor merült fel Michael Ende író neve és ők ajánlották Momot, illetve A végtelen történetet.
Hoppá, ekkor esett le, hogy az a mesebeli film, amit gyerekkoromban láttam és átéltem, az egy könyv filmesített változata!

Biza beszereztük a könyvet, és ismét Timivel párhuzamosan olvastuk, olyan este is akadt, hogy egymás kezéből szedtük ki a könyvet :-)

A két rész

Ahogy A metamodern korszakot is két részre osztottam, így ezt a könyvet is két részre lehet tagolni.

A könyv első fele felelevenítette bennem a gyerekkori filmemlékek foszlányait, de mostmár meg is értettem miről van szó.

A 11 év körüli Bux Barnabás Boldizsárt magához vonzza egy könyv az egyik antikváriumban, melyet el is elemel. Behúzódik az iskolája lomtárába olvasni, ahelyett hogy órákra járna. Amúgy sem szeretett iskolába járni, mert mindenki csúfolta és kinevette. Az osztálytársai a külseje miatt, duci, szeplős, x-lábú, a tanárok pedig amiatt, mert általában a tantárgyak unalmasnak tűntek számára és nem tanult. Egy valamit viszont roppantul szeretett: történeteket kitalálni és mesélni.

Fantázia világáról szól, melyben a legfurcsább teremtmények élnek, olyan mint az összes képzelet tárháza. A karakterek is furcsák, már-már a mitológiát is meghaladják, bőven kapnak helyet egymás mellett a sziklaevő óriások, kentaurok, vámpírok, manók, tündérek, sárkányok, salabókok, felemás állatformák. Fantáziának számos országa létezik, melynek teremtményei vagy kedvelik egymást vagy épp nem.

Mégis a Kislány Királynő irányítása alatt van minden, aki Fantázia közepén tartózkodik az Elefántcsonttorony legmagasabb részén, egy színes virágkupolában. Számára minden teremtés és teremtmény, legyen az jó, legyen az rossz, egyenrangú. Nem tesz közöttük különbséget és nem is avatkozik be az események végbemenetelébe.

Minden rendben is zajlik egy bizonyos napig, amikor a Semmi elkezdi felemészteni és bekebelezni Fantázia részeit. Foltokban jelenik meg és mágnesként szippantja be a tájat és a teremtményeket, akárcsak több fekete lyuk. Így terjeszkedik a Semmi. Kiderül, hogy a Kislány Királynő halálos betegségben szenved, mely egész Fantázia vesztét okozhatja. Ekkor kezdődik el a zöldbőrű Atráskó, a kiválasztott vadászfiú története, aki meg kell keressen egy emberi lényt ahhoz, hogy a Kislány Királynőnek új nevet adjon.
Neki adják át az Aurin nevezetű medált, mely a Kislány Királynő mindenható erejével bír egész Fantáziában. Időközben hozzászegődik Fuhur, a szerencsesárkány és elindulnak egy embert keresni. De hol lehetnek az emberek? Csakis Fantázia határán lehet átmenni az emberi világba, ámde Fantázia végtelen, sehol sincs határa...

Nagyon eseménydús, pörgős, mesebeli a könyv első fele.

A második fele pedig inkább leíró és tanulságos, ebben már Barnabásé a főszerep, aki bekerül Fantázia birodalmába. Az Aurint ezennel ő viseli és arra használja, hogy saját vágyait valóra váltsa, mivel elolvasta mit ír a medál hátoldalán: "tedd azt, amit akarsz".
Először saját hiányosságain javít, aztán elkezd átalakítani és teremteni vele. Kezdetben egy egész országot teremt, melynek növényzete éjszaka kel életre és foszforeszkálva világít, nappalra viszont sivataggá válik.

Egy dologra azonban nem figyelmes, mégpedig arra, hogy miden alkalommal amikor egy vágyát kielégíti, emlékeinek egy része kitörtlődik, és így lassan elkezd magáról és az emberi világról megfeledkezni. De mindez őt nem érdekli, nagyon is élvezi erejét, hisz sokan Fantázia megváltójának tekintik.

Amint elkezd követelőzni egyre jobban fásul a személyisége, majd egyre kedvtelenebbé válik, amíg lassan vágyai is apadni kezdenek.

Barátait elűzte maga mellől. Egész odáig fajult a dolog, amíg barangolása közben elért egy olyan helyre, ahol szinte elmebetegek értelmetlenül tettek dolgokat, anélkül hogy emlékeztek volna bármire, sőt még a nevüket is elfelejtették már. Ők voltak Fantázia régi megmentői az emberi világból, akik mind Fantázia uraivá akartak válni, ám ezt az egy dolgot az Aurin nem valósíthatta meg. Ez lévén utolsó vágyuk, teljes mértékben elvesztették emlékezetüket. Barnabás szénája sem állt már túl jól e tekintetben, és egyetlen esélye csakis az maradt, hogy megtalálja és igyon az Élet vizének forrásából.
Csakis úgy juthat vissza az emberek világába, ha ismét megtalálja önmagát és megtanul szeretni.

A könyv vége roppant tanulságos és biza van benne egy olyan fejezet, mely teljes mértékben felébresztett olvasása közben, többször is kirázott a hideg és olyanná váltam mint egy kisgyerek, aki önfeledten elvan saját magában, gondolatmentesen csodálkozva.


Minden esetre Ende e művében szépen bemutatja a vágyak világát, az elme akarását, az ego különféle megnyilvánulásait, az emlékek jelentőségét és a szeretet fontosságát.

Az emberek racionális világa és az irracionális fantáziavilág ellentétben állnak, de mégis kiegészítik egymást. Ezt szimbolizálja az Aurin, melyen két kígyó, egy fekete és egy fehér, egymás farkába harap.

Összeérhet valaha ez a két világ?

Többek között erre is választ kapsz a könyvben, és még arra is, hogy mi is volt az a nagy Semmi, mely a Fantáziavilágot meg akarta semmisíteni.

Jó olvasást és kellemes időtöltést kívánok! Ezt élvezni lehet.


Itt hozzáférhetsz az elektromos formátumhoz:
http://konyvek.zzl.org/ende.html

Utószó

Szóval, képzeld el, ha csüngne egy ilyen medál a nyakadban, mely minden vágyadat valóra váltaná, mit kívánnál? Meddig merészkednél el?

Ám ne feledd az ősi kínai átkot, mely így szól:

minden kívánságod váljon valóra

Tetszett a bejegyzés?
Oszd meg barátaiddal, vagy Like-old, és írj bátran megjegyzést! A hírlevelekre pedig ide kattintva iratkozhatsz fel (rövid, de tanulságos tanulmány üti a markod)...