Hogyan szabadulj meg a szenvedéstől?

/ a meditáció érdeme /

Ez most nem összeesküvés elmélet, de hidd el nekem, a Delta tervnek köze van hozzád! Ha serény és fürge vagy, szereted a kihívást, akkor fel fogsz a tervre nézni, ellenekző esetben figyeld meg a túlzott kényelem milyen szenvedésekhez vezethet. Ám mindenre van megoldás. Egy kiút.

Csak figyelj.

Delta terv

Hollandia szárazföldjének egy része jelenleg is tengerszint alatt van. Ez nem nagy újdonság, ám az figyelemre méltó, hogy éveken keresztül hadban álltak a tenger áradásaival, nagy árakat fizetve ezáltal.
Ne csak pénzre gondolj, hanem termőföldek eláradására, élelemhiányra, házak, otthonok, istállók összedőlésére, javak eltűnésére és akár emberi életvesztésre is.

1953-ban volt az utolsó nagy áradás, mely szinte 2000 ember áldozatát követelte. Ennek következményeképp megalakult a Deltabizottság, mely kidolgozott egy teljes védelmi gátrendszert, aminek segítségével az északi területek ma már biztonságban vannak, a kikötővárosokban problémamentes a kereskedelem.

No de mi köze mindennek hozzánk, illetve Hozzád?

Kényelem

Én valahogy azt látom, hogy a hétköznapokban egy hasonló sémával találkozunk.
A legtöbben addig toljuk, latolgatjuk a dolgokat, ameddig lehet, addig húzzuk az időt, amíg lehet. A kényelem nagy úr! Főleg ha a lustasággal párosul.
Ismerős a szitu?

Mi lett volna, ha nem következik be az utolsó nagy áradás Hollandiában?
Akkor bizonyára még mindig harcolnának a kisebb-nagyobb áradásokkal. Ám a technológiai ismeretek segítségével és a kényszernek köszönhetően a hollandok immár világelsők a vízszabályozás és a gátépítés terén. Nekik van ebben a legtöbb tapasztalatuk, immár működőképes, bevált módszereik vannak!

Képzeld el, ha csak felszínes munkát végeztek volna. Dikicselést.
"Építünk egy kis gátféleséget, aztán ha a tenger elmossa építünk majd újat".
Nekik nem ez volt sem a felfogásuk sem a céljuk, hanem az, hogy egy hosszútávon fenntartható, biztonságos szerkezetet építsenek. És nekik ez sikerült!

Szenvedés 

A hétköznapi életedben bizonyára felfedezted, hogy biza fel-felüti a fejét egy kellemetlen pillanat, egy-egy válságos helyzet, mely valld csak be: szenvedésre kényszerít. Betaszít a szakadékba.
Elveszted a pénztárcád, megütöd az autód vagy netán lerobban, szerelmi csalódás ér, egészségügyi problémák lépnek fel a családban vagy akár egy kedves rokonod eltávozik.

Ekkor érsz a mélypontra, amikor azt sem tudod már mitévő legyél, mihez kezdj, hova menj, kihez fordulj. Lehet ez egy gyors belső válság, de lehet egy hosszabb periódus is, mely aggódással, ábrándozással, de akár agresszív türelmetlenséggel jár. Ez legfőképp akkor lép fel, amikor még nem sajátítottad el az elfogadást, illetve a kívülállást.
Ezt nevezik a lelkiségben a hosszú útnak, melyen haladva a szenvedés a mestered.

Ne érts félre, most nem arról van szó, hogy ne érdekeljen a dolog, vagy beletörődj a dolgokba még az életkedvedet is elveszítve.
Hanem épp ellenkezőleg, úgy elfogadni a dolgokat, hogy azok érzelmileg ne zavarjanak meg, ne billentsen ki belső egyensúlyodból. Legalábbis ne annyira, hogy elveszísd lábad alól a talajt.

Meditáció

Szoktál-e meditálni?
A meditáció és főleg a spontán meditáció az egyik lehető legrövidebb út ahhoz, hogy megalapozd magadban többek közt a kívülállást és az elfogadást.

Ezzel lerövidíted a szenvedést. Vagy akár elkerülöd azt.
Minden pillanat, amit a meditációra áldozol, az megtérül. A meditatív pillanatok értékesek, belső értékkel rendelkeznek. Örömet adnak és egy roppant érdekes belső egyensúllyal vérteznek fel.

Meditálni nem KELL, azt élvezetből végzed (átéled), a természetesség, kellemesség végett.
Azért, hogy az légy és olyan légy, aki és amilyen valójában vagy, amilyen születésed után voltál csecsemő korodban: gondok nélkül, anyai védelemben, szeretetben és mély békében (csak akkor tudattalan voltál).

Nagyon remélem nem mész le túlságosan mélyre a szenvedések áradatában, inkább vegyél magadhoz egy meditatív szörfdeszkát és csapj fel a hullámokra.
Igen, le fogsz esni a deszkáról, többször is, de ez ne tántorítson vissza semmitől. Meglátod, kitartó gyakorlással egyre ügyesebb leszel és egyszer majd akár te is fogsz másokat tanítani.

Egyáltalán nem akarom a károdat és azt sem, hogy szenvedj, ellenben nagyon remélem, hogy életedben eljön az a pillanat, amikor egy olyan határozott döntést hozol, mint a hollandok 1953-ban.
Nem a gátépítést illetően, hanem a bennső változásra értve, a meditatív könnyedebbé válásra.

Ha őszinte vagy, sikerülni fog! 
Én bízom benned.

Tetszett a bejegyzés?
Oszd meg barátaiddal, vagy Like-old, és írj bátran megjegyzést! A hírlevelekre pedig ide kattintva iratkozhatsz fel (rövid, de tanulságos tanulmány üti a markod)...