Beszív-kifúj

/ elmegy a régi, jöhet az új /

A légzés elengedhetetlen 
bárki életében. 
Ha a titkát felfeded, 
önmagad megleled.

Az 5. Kolozsvári Magyar Napok keretén belül több koncerten vettünk részt Timivel.

Ami buli szempontjából legkiemelkedőbb volt az idén, szerintem az a PASO, Irie Maffia és a Kiscsillag. Legalábbis ezek maradtak meg bennem.
Látvány és mozgás szempontjából az Experidance.
Közönség szempontjából pedig az Illés.

Ők mind a nagyszínpadon adtak elő, ám volt egy kisszínpad is, ahol a "kevésbé" mainstream tehetségek léptek fel, köztük volt a Parno Graszt és Palya Bea is.

Palya Bea

Már régóta meg szerettem volna tekinteni élőben, néhány éve elcsíptem vele készített interjúkat a TV-ben és biza elnyerte tetszésemet. Mind a mosolya, mind a kisugárzása, és megfogott az az erős átélése, melyet éneklés közben tanusít.

Ám a kolozsvári koncerten egy dal különösen kilógott a többi közül, úgy zeneileg, mint szövegileg. Az üzenete teljesen más, mint az eddigieknek, mintha életre keltene mindent, mintha öröm járna át mindent, az élet és a létezés öröme.

Most főleg ezt szeretném megosztani veled.

Csak figyelj,

hallgasd,

és lélegezz...

Beszív-kifúj

Lassú városi alkonyat
Jólesik ez a hangulat
Nem kell most több gondolat
Az idő sehová sem halad

Van, hogy csak a tánc marad
Nem kell más, csak egy mozdulat

Csak egy mozdulat
Csak egy mozdulat

Van, hogy magamba érkezem
Érzem végre, hogy létezem
Van, hogy puhul a nézésem
Nem kell más, csak a légzésem

Van szám, nyelvem, orrom, tüdőm
Lélegezni mindig van időm

Beszív, kifúj
Kifúj

Van, hogy pillog a két szemem
Van, hogy lassul a két kezem
Van, hogy most épp nem kell más
Csak egy mély sóhajtás

Van szám, nyelvem, orrom, tüdőm
Lélegezni mindig van időm

Beszív, kifúj
Kifúj

Elmegy a régi
Jöhet az új

Tetszett a bejegyzés?
Oszd meg barátaiddal, vagy Like-old, és írj bátran megjegyzést! A hírlevelekre pedig ide kattintva iratkozhatsz fel (rövid, de tanulságos tanulmány üti a markod)...